November
ömlött a városra a novemberi napfény
öreg terek gombolták ki a kardigánt
micsoda hőség - sóhajtott a borzas repkény
a park árnyas részén, a járdának haránt
friss szellő tápászkodott fel az avarágyból
miután zászlólengetésről álmodott
fickós fiatal legényként duzzadt a vágytól,
hogy ledér szoknyák alá libbenjen legott
de az utcán csupán nadrágok szaporáztak
sorjáztak topánok, koppantak félcipők
a szökőkút szobrai pucéran sem fáztak
kitakarták hát izzadt keblüket a nők
ma még messze száguldanak a rút fellegek
és cserepes szájjal tátog a vízköpő,
de már menekülnek a sáncból az egerek
latyakos borzongást sugároz a jövő
Képek
A nyugalom megzavarására alkalmas képek rejtőznek az avatárok alatt. Ezek a vers hangulatához igazodó, fülledten erotikus, helyenként pornográf és többnyire érdekes fotók vagy fotómontázsok. A weblap gondolatával egy időben születtek.
Csak akkor kattints a képre, ha már elmúltál 18 éves és nem riaszt az esetlegesen bizarr látvány!
Visszatekintés
Pár szó a vers keletkezéséről
Utolsó verseim egyike, de ez se mai csirke már. 2016 decemberében küldtem be, elképzelhető, hogy novemberben írtam. Mint mindenhez, a versíráshoz is kell az állandó gyakorlás, azaz szinte naponta kell írni, vagy legalább olvasni. Ha az ember edzésben van, akkor a kisujjából ráz ki ilyen Novembereket és néha-néha sikerül valami különleges, valami maradandó.
Egészen más kérdés, hogy száz tökéletesnek látszó vers közül miért csak egy kerül bele a tankönyvekbe. Ki és mikor dönti el, hogy mi a modern, mi a szép, mit kell mindenképpen megőrizni az utókor számára. Tulajdonképpen a film, az irodalom és a vers is a napi politika játszótere. Ha tetszik az aktuális hatalom képviselőinek, akkor felmagasztalják, ha nem, akkor elsüllyesztik. Nem feltétlenül az egyes műveket, hanem az írót, a rendezőt az összes művével együtt.